�r�sbelis�g az �kori Egyiptomban

Egyiptom �r�sa t�bb, mint ezer �ven �t megfejthetetlen rejt�ly volt, csak a 19. sz�zadban fejtette meg Champollion, aki n�lk�l az egyiptol�gia, mint tudom�ny�g nem is l�tezhetne. Amilyen fontos szerepet j�tszott �r�suk abban, hogy a modern tudom�ny megismerje ezt a t�voli civiliz�ci�t, �ppolyan fontos szerepet j�tszott Egyiptom mindennapjaiban. Az egyiptomiak hite szerint a halhatatlans�got az bizony�totta valaki sz�m�ra, ha neve fennmaradt, s ezt nemcsak �tvitt �rtelemben gondolt�k. Ez volt az oka annak, hogy a f�ra�t�l a k�zemberig mindenki buzg�n igyekezett meg�r�k�teni nev�t s�rkamr�j�ban �s azon k�v�l is. Ennek azonban az ellenkez�je is igaz volt: ha valakinek a nev�t minden feliratr�l kivakart�k, k�pm�sait megsemmis�tett�k, azzal lelk�t megfosztott�k a t�lvil�gi l�tt�l. Emiatt rendelte el mostohaanyja, Hatsepszut f�ra�n� feliratainak kivakar�s�t III. Thotmesz, �s ugyanebb�l az okb�l t�ntettette el az istenek neveit, k�pm�sait, de m�g szent �llataik �br�zol�sait is az egyistenhitet bevezetni pr�b�l� Ehnaton f�ra�. Alig egy nemzed�kkel k�s�bb, mikor reformjai kudarcot vallottak, r� v�rt ugyanez a sors, �s ha valahol m�gis eml�teni�k kellett, neve helyett „az ahet-atoni gonosztev�”-k�nt utaltak r�.

A hieroglif�knak gyakran m�gikus jelent�s�get tulajdon�tottak, ami lehetett j� vagy gonosz er�; a skorpi�t �br�zol� �r�sjelet p�ld�ul gyakran a fark�n l�v� m�regt�ske n�lk�l �br�zolt�k, hogy ne okozhasson bajt; ugyan�gy Ap�phiszt, R� napisten ellens�g�t is igyekeztek �rtalmatlan�tani azzal, hogy a nev�ben szerepl� k�gy�t led�fve, �tsz�rva �br�zolt�k. B�r a legr�gebbi �ltalunk ismert �r�s Mezopot�mi�ban alakult ki, Egyiptomban ezzel majdnem egy id�ben jelentek meg az �rott eml�kek, eleinte k�be v�sve, k�s�bb m�r papiruszon is. Az �rott dokumentumok l�trej�tt�vel sz�ks�gess� v�lt ezek t�rol�sa, �gy j�ttek l�tre az els� k�nyvt�rak, melyek l�t�t biztosra vehetj�k, b�r �sat�sok leletanyaga m�g nem t�masztja al�.

Egyiptom t�bb ezer �ves t�rt�nelme folyam�n az �r�snak h�rom k�l�nb�z� form�ja alakult ki. A hieroglif �r�s, melyet napjainkban mindenki azonos�t az �kori egyiptomi �r�s fogalm�val, csak az egyik ezek k�z�l, mellette, vele egy id�ben haszn�lt�k a hieratikus �r�st, a k�s�bbi korokban pedig fokozatosan teret nyert a d�motikus is.

A hieroglif �r�s

A n�v, amelyen ezt az �r�sm�dot ma ismerj�k, g�r�g sz��sszet�tel, melynek ford�t�sa: szent v�set. Maguk az egyiptomiak �r�sukat a medu netjeru, „az istenek szavai” n�vvel illett�k, ezzel is utalva a legend�ra, mely feltal�l�s�t Thot istennek tulajdon�tja. A h�rom �r�sm�d k�z�l ez a legkor�bbi, kialakul�s�nak pontos ideje a t�rt�nelem hom�ly�ba v�sz, de az i. e. 4. �vezredb�l m�r maradtak fenn �rott eml�kek – ekkor uralkodtak Egyiptom els� olyan kir�lyai, akiknek neve fennmaradt, k�zt�k az orsz�gegyes�t� Narmer. A hieroglif �r�st Egyiptom eg�sz t�rt�nelme folyam�n haszn�lt�k. Mivel rendk�v�l dekorat�v, ezt alkalmazt�k olyan helyeken, ahol a k�lcs�n is sz�m�tott – a templomok �s s�rok falain, az obeliszkeken �s szt�l�ken –, k�znapi haszn�latra azonban bonyolult�ga miatt kev�sb� volt alkalmas.

A hieroglif �r�s a k�ztudatban �l� elk�pzel�ssel ellent�tben nem k�p�r�s, hanem ideogramm�kkal �s determinat�vumokkal teli sz�tag- �s bet��r�s. Egyes hieroglif�k – feltehet�en a legkor�bban kialakultak – val�ban k�pi jelek (pl.: a v�ros jel�ben j�l kivehet� egy egyszer� v�rosalaprajz egym�sba fut� utakkal; a h�z jele egy kunyh� alaprajza). M�s jelek egy, k�t vagy ak�r h�rom hangnak is megfelelnek.

A determinat�vumok olyan jelek, amik a megegyez� �r�sm�d�, de k�l�nb�z� jelent�s� szavakat seg�tenek megk�l�nb�ztetni, teh�t ha pl. az �r�st, �rott tekercset �s �rnokot egyar�nt jelent� hieroglifa jelent�s�nek pontos�t�s�hoz oda�rt�k az „ember” determinat�vumot, egy�rtelm� volt, hogy �rnokr�l van sz�. Ha a tekercs determinat�vum�t �rt�k ut�na, �rott papirusztekercset jelentett a hieroglifa.

A determinat�vumok t�bbs�g�nek �nmag�ban nem volt jelent�se; ugyanez az emberfigura a „v�ros” hieroglifa ut�n �rva v�roslak�t, az „isten” ut�n �rva papot, a „sz�nt�f�ld” ut�n �rva parasztot jelentett.

Egyes jelek t�bbf�le funkci�t is bet�lthettek, p�ld�ul a napot jelent� hieroglifa jelenthette a napistent �s mag�t az �gitestet is, de determinat�vumk�nt is el�fordult, els�sorban a f�nnyel, ragyog�ssal, illetve id�vel kapcsolatos szavakban.

A hieroglif�kat jobbr�l balra �s balr�l jobbra is �rt�k, illetve olvast�k. Az �ltal�nos olvas�si m�d szerint a sz�veg arr�l kezd�dik, amerre a benne szerepl� hieroglif�k ember- �s �llatalakjai n�znek, egyes helyeken azonban – f�leg istenekr�l vagy kir�lyokr�l sz�l� sz�vegekben – el�fordul, hogy ugyanazon a feliraton bel�l jobbr�l balra �s balr�l jobbra is �rtak. Ez is mutatja, hogy sok helyen a hieroglif�k dekor�ci�k�nt illetve vall�si-ritu�lis okokb�l t�rt�n� haszn�lata miatt a k�ls� megjelen�s fontosabb volt a nyelvtani pontoss�gn�l. Az is el�fordult, hogy egy sz�n bel�l a jelek sorrendj�t felcser�lt�k, erre tiszteletb�l ker�lt sor: az isten nev�nek hieroglif�ja p�ld�ul mindig a sz� elej�re ker�lt. Ez a kir�lyok uralkod�i neveiben figyelhet� meg leggyakrabban: III. Thotmesz koron�z�si nev�t, a Men-kheper-R�t hieroglif�kkal R�-men-kheperk�nt �rt�k le, el�rev�ve a napisten R� nev�t. Ugyanez el�fordult sz��sszet�telekben a „kir�ly” sz�val is.

Az egyiptomi nyelv �r�sjeleit nem rendezt�k �b�c�sorrendbe, t�pus szerint azonban oszt�lyozt�k �ket: �llat- �s emberalakok, n�v�nyi form�k, �p�letek, stb. Ezt t�bb, papiruszon fennmaradt �r�sjel-lista bizony�tja, melyet val�sz�n�leg az �rnoktanul�k k�pz�s�n�l haszn�ltak.

A hieroglif �r�s, hasonl�an a t�bbi �kori keleti �r�shoz, ritk�n jel�lte a mag�nhangz�kat, emiatt az �egyiptomi nyelv pontos kiejt�se a mai napig nem ismert, de a kopt nyelv mag�nhangz�ib�l, illetve m�s �kori forr�sokb�l (pl. akk�d �r�sjelekkel �rt levelek) lehet r� k�vetkeztetni

A hieratikus �r�s

A hieroglif �r�sb�l kialakult �n. hieratikus �r�s szint�n v�gigk�s�rte Egyiptom t�rt�nelm�t; els� el�fordul�sa a negyedik dinasztia idej�re tehet� (i. e. 2570–2450). Nev�t a g�r�g hieratikos sz�b�l kapta, ami papi �r�st jelent, mivel az els� Egyiptomba l�togat� g�r�g t�rt�net�r�k a papokn�l l�tt�k, a k�znapi haszn�latban m�r kezdte kiszor�tani a d�motikus. A hieratikus �r�st hivatali, adminisztr�ci�s c�lokra haszn�lt�k. Leegyszer�s�d�tt form�i is mutatj�k, hogy m�g a hieroglif�kat els�sorban falakra, v�s�vel �rt�k, addig a hieratikusat papiruszra, �r�n�ddal. Napjaink gyors�r�s�hoz hasonl�an az �r�sjelek gyakran t�bb jel �sszevon�s�b�l keletkeztek. A hieroglif�kkal ellent�tben a hieratikus �r�st csak jobbr�l balra lehetett �rni �s olvasni.

A d�motikus �r�s

A d�motikus �r�s (neve a g�r�g demotikos, azaz „n�pi” sz�b�l ered) Egyiptom t�rt�nelme folyam�n viszonylag k�s�n, a huszon�t�dik dinasztia kor�ban alakult ki (i. e. 8. sz.). A hieratikushoz hasonl�an kurz�v k�z�r�s volt, de lehet�v� tette a m�g gyorsabb �r�st. B�r a huszonhatodik dinasztia kor�t�l a hivatalnokok a d�motikus �r�st haszn�lt�k, a vall�si �s tudom�nyos sz�vegek le�r�s�n�l nem szor�totta ki teljesen a hieratikust.

Ebben az id�ben a g�r�g kult�ra m�r hat�ssal volt Egyiptomra, �s a d�motikus �r�s m�r er�teljes g�r�g hat�st mutat; az addig nem jel�lt mag�nhangz�k jel�l�s�re is a g�r�gb�l vettek �t bet�ket.