Sivatagi R�zsa

A bep�rl�d� tengerv�zb�l els�k�nt a gipsz v�lik ki. Ha a tengerv�z t�l t�m�ny, vagy 25 Celsius-fokos h�m�rs�kletn�l melegebb, m�r nem gipsz, hanem egy rombos rendszerben krist�lyosod�, v�zmentes kalcium-szulf�t, az anhidrit v�lik ki, amely k�s�bb, geol�giai folyamatok sor�n, ut�lagos v�zfelv�tellel gipssz� alakulhat.

A gipsz a term�szetben gyakran keletkezik az ember tev�kenys�ge nyom�n is. A szulfidos (k�ntartalm�) �rcek b�ny�szata sor�n, legt�bbsz�r a pirit (FeS₂) m�ll�s�val gyakorta jelentkezik savasod�s a talajban. A keletkez� k�nsav (H₂SO₄) rombolja a k�rnyezetet. Ha azonban a k�nsav a k�rnyezet�ben kalciumforr�shoz jut (ilyen p�ld�ul a kalcit (CaCO₃), a m�szk� f� alkot�ja, a Mohs-sk�la harmadik, j�v� h�ten bemutatand� tagja), a kalcium �s a k�nsav k�miai reakci�ja nyom�n gipsz krist�lyosodik: a sav tart�san semleges�t�dik, kivon�dik a k�rnyezetb�l. Ezt a folyamatot haszn�lj�k ki vil�gszerte, �gy Magyarorsz�gon is, a szulfidos medd�h�ny�k k�rnyezeti kock�zat�nak cs�kkent�s�re.

A gipsz term�szetes �ton is �gy keletkezik agyagokban: a fej�r megyei G�nton p�ld�ul a bauxitot fed� agyagr�tegekben elsz�rtan megjelen� pirit m�ll�s�val gy�ny�r�, 5-10 cm-es gipszkrist�lyok, ak�r 20 cm-t is el�r� krist�lycsoportok k�pz�dnek.

Gipszv�ltozatok

A gipsz �vezredek �ta ismert �sv�ny, igen sokf�lek�ppen hasznos�tjuk. T�meges v�ltozata az alab�strom, amely szobrok �s d�szt�rgyak k�sz�t�s�re puhas�ga, k�nny� megmunk�lhat�s�ga r�v�n kiv�l�an alkalmas. Szint�n t�meges, de rostos-sz�las fel�p�t�se miatt selyemf�ny� gipszv�ltozat a szelenit, amit szint�n d�szt�rgyak k�sz�t�s�re haszn�lnak. A gipszb�l k�sz�lt d�szt�rgyakat term�szetesen �vni kell a mechanikai hat�sokt�l, hiszen az alacsony kem�nys�g miatt k�nnyen karcol�dnak, s�r�lnek.

A gipsz (CaSO₄•2 H₂O) egyik jellemz� �s sz�munkra fontos tulajdons�ga, hogy hev�t�skor v�ztartalm�t k�t l�pcs�ben vesz�ti el. Els�k�nt viz�nek 3/4-e t�vozik el. Az �gy keletkez� kalcium-szulf�t-hemihidr�t (CaSO₄•0,5 H₂O; �sv�nyneve bassanit) v�z hozz�ad�s�val percek alatt vissza tud alakulni gipssz�. Val�j�ban ez az a rejt�lyes feh�r por, amit - t�vesen - gipsz n�ven �rulnak a boltokban. Ha a gipszet tov�bb hev�tj�k, teljes v�ztartalm�t elvesz�ti, �s egy hatsz�ges (hexagon�lis) rendszerben krist�lyosod� v�zmentes kacium-szulf�t, �gynevezett esztrich-gipsz keletkezik.

A bassanit az �p�t�iparban haszn�lt stukk�gipsz, pork�nt ker�l forgalomba. B� v�zzel �sszekeverve percek alatt megszil�rdul, �jra finomszemcs�s gipssz� alakul. Ugyan�gy bassanitb�l k�sz�l a t�r�tt v�gtagok r�gz�t�s�re alkalmas gipszk�t�s is - mivel ez a k�t�s viszonylag neh�z, ma m�r gyakran k�nnyebb, kompozit anyagokkal helyettes�tik. Az esztrich-gipsz (avagy �getett gipsz) v�zzel keverve lassabban, csak n�h�ny nap alatt szil�rdul meg, viszont ellen�ll�bb, tart�sabb anyag j�n l�tre. Ebb�l k�sz�lnek a gipszkartonelemek, -falak. A gipszet haszn�lj�k m�g cementgy�rt�sra �s a mez�gazdas�gban talajjav�t�sra is.

Gipsz minden�tt k�pz�dhet, ahol nagy a p�rolg�s, �gy a sivatagokban is. Ott az elp�rolg� v�zb�l kiv�l� gipsz krist�lyai laposak, kerekdedek, r�zsaszirmokra eml�keztetnek. Gyakran a sivatag homokj�nak szemcs�it is magukba z�rj�k, amit�l s�rg�s-v�r�ses barna sz�nt kapnak. Ez a gipsz v�ltozat m�lt�n viseli a sivatagi r�zsa nevet.

Amikor polcot szerel�nk a falra, a kif�rt lyukban a csavart tart� tiplit gipszel�ssel r�gz�tj�k. A boltban vett zacsk�n a felirat: "gipsz". Benne feh�r por. Ez lenne h�t a gipsz? Ez az anyag, amit v�zzel �sszekeverve egy hamarosan megszil�rdul� feh�r p�pet kapunk? Ez az anyag, amit balesetek ut�n csontjaink r�gz�t�s�hez is haszn�lnak? Nem, a feh�r por nem gipsz! Akkor h�t mi, �s mi k�ze az "igazi" gipszhez?

A gipsz a Mohs-f�le kem�nys�gi sk�la m�sodik tagja: Mohs-kem�nys�ge 2, k�r�mmel k�nnyed�n karcolhat�, t�bbnyire sz�ntelen �sv�ny. Szil�rd ionos vegy�let, amely kalcium kationokb�l (Ca²⁺⁾ �s szulf�t anionokb�l (SO₄^2-) �p�l fel, emellett szerkezet�ben k�t molekul�nyi v�z (H₂O) is helyet kap: �sszet�tele CaSO₄•2 H₂O. A kalcium (Ca²⁺ ) szulf�t (SO₄^2-) ionok kett�s r�tegeket alkotnak, �s a kett�s r�tegeket v�zmolekul�k (H₂O) kett�s r�tege v�lasztja el egym�st�l. Mivel az ut�bbiak k�t�sereje sokkal gyeng�bb, a gipsz e r�tegekkel p�rhuzamosan kit�n�en hasad. Az egyhajl�s� (monoklin) krist�lyrendszerben krist�lyosodik, krist�lyai jellemz�en t�bl�sak, de lehetnek ny�lt, oszloposak is. Igen gyakran ikresedik, ami azt jelenti, hogy k�t krist�lya szab�lyos m�don �sszen�.

A gipsz nagy t�megei term�szetes �ton f�k�nt a tengerv�z bep�rl�d�sakor kiv�l� s�r�tegekben (evaporitokban) keletkeznek. A tengerv�z ugyanis nem csak a k�s� alkot� ionjait tartalmazza, m�gha azok a leggyakoribbak is, hanem a gipsz alkot�it is megtal�ljuk benne. (A tengerv�zben oldott ionok - kationok, illetve anionok - gyakoris�gi sorrendben: kationok  - n�trium (Na⁺),  magn�zium (Mg²⁺), kalcium (Ca²⁺), k�lium (K⁺); anionok - klorid (Cl^-), szulf�t (SO₄^2-).