|
A Karnak templom
Karnak már az Óbirodalomban létezett, akkor Ipetszutnak hívták. Az első szent épületről már a 11. dinasztia korából ismerünk Montu templom maradványokat. A12. dinasztia idején azonban Amon tisztelete kiszorította Montu kultuszát.
Montu: ő volt Amon előtt a Thébai főistenség, sólyomfejű férfinak ábrázoltak, és a háború isteneként tisztelték.
Az igazi fejlődés azonban akárcsak Luxorban a 18. dinasztia ideje alatt kezdődik, amikor Théba lett Egyiptom fővárosa.
Ott, ahol ma a gépkocsik parkolnak, valamikor medencévé szélesedő csatornában folydogált a Nílus vize. Az uszályokból, amiket a medencén keresztül úsztattak be – itt rakták ki az építő anyagokat, itt fordulhattak meg az ünnepi bárkák. A kikötőhelyet II. Ramszesz építtette, a templom felé eső két sarkon két kis obeliszk állt, amelyekből már csak egy maradt meg. A két obeliszk közül a kikötőhelytől lejtősen halad lefelé a kosfejű szfinxek sora, a templomkerület bejáratáig, amik II. Ramszesz idejéből szármáznak.
I. Nektanebó az egész szent kerületet szárított téglából épített fallal vette körül. Ebbe a falrendszerbe illeszkedett a hatalmas 113 méter hosszú és 15 méter széles kapu, amit azonban soha nem fejeztek be. A homlokzaton elhelyezkedő 8 lyuk a zászlók elhelyezésére szolgált. A falrendszer védelmi jelleggel épült, azután, hogy Egyiptom megszabadult a Perzsa uralomtól, de nem szűnt meg a Perzsa fenyegetés.
Bent a templomban Amon Ré napisten papjai tevékenykedtek, akik nagyhatalommal rendelkeztek. Nem is válhatott pap akárki ember fiából, csak azokból, akiket a megfelelő befolyással rendelkező személyek ajánlottak be, és még azután sem volt biztos, hogy a több év tanulmány után pappá szentelik a növendéket.
Az I. pülon, melyen át a templom kerületbe lépünk csaknem a legfiatalabb része az egész komplexumnak, ez abban az időben épült, amikor a 30. dinasztia uralkodói kezdték helyre hozni az Asszír rombolás okozta károkat.
Az első udvar mérete 103x84 m, ami szokatlanul nagy. Eredetileg amikor még nem volt meg az első pülon, itt folytatódott II. Ramszesz szfinxeinek sora.
Sosem volt fedett, mivel úgy tartották, hogy az Istenek eképpen tudnak könnyedén ki-be közlekedni. Középen egy hatalmas alabástrom oltár látható, amely körül minden hajnalban elvégezték a papok az áldozati szertartást. Mindenféle jó minőségű élelmiszert, állatokat körbe raktak és imákat mormoltak. Amikor a nap első sugara megvilágította ezeket az áldozati ételeket, úgy tartottak Amon Ré nap Isten magához vette az áldozat eszenciáját. Befejezésül pedig jóízűen elfogyasztották ezeket az élelmiszereket. Így jól táplált, drága kenőcsöktől fénylő bőrűek - mivelhogy egyetlen szőrszál sem borította testüket - voltak az Amon papok. Ezek a papok rendkívül jártasak voltak mindenféle tudományokban, orvoslásban, kertészetben, csillagászatban. Például ha a fáraónak gondjai támadtak az engedetlen néppel, akkor nagy segítségére lehettek a papok az asztrológiai ismereteikkel. Szóltak a fáraónak mikor lesz napfogyatkozás, akkora a fáraó összehívta a zúgolódó népet és elkezdte őket megróni: „…amiért rosszak voltatok és nem akartatok adózni rendesen, Amon Ré napisten elveszi tőletek a napot…” amikor a nap kezdett újra előbújni a papok intettek a fáraónak, hogy jó lenne ha már elkezdené a feloldozást mert jön vissza a nap, és akkor a fáraó feloldozta a népet:”… de most az egyszer Amon Ré napisten megbocsát nektek közbenjárásomra és vissza kapjátok a napot…” A hatalmas show műsor hatását el lehet képzelni.
Az oltár körül már csak a töredékei maradtak meg a 25-ik dinasztiabeli Taharka fáraó i.e 600 körül épített bárka szentélyének. A 10 hatalmas nyílt papiruszvirágot formázó oszlopból csak egy maradt épségben állva.
Az udvarbejárattól jobbra II. Szeti fáró (i.e 1200 as évek 5 évig uralkodott) emelte kis templomáll. Ennek a három kápolnájában helyezték el a karnaki istenháromság szobrait. Amon Ré nap istenét középen, a két szélén feleségéét Mutét, és fiáét Honszuét aki a Hold és a gyógyítás istene volt.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
