T�rt�nelem

�kor

Tun�zia els� lak�i a berber t�rzsek voltak, akik m�ra m�r csup�n a lakoss�g t�red�k�t k�pezik. A Krisztus el�tti tizedik sz�zadban f�n�ciaiak telepedtek le. Kath�g�t az id�sz�m�t�sunk el�tti 8. sz�zadban alap�totta a mai Libanon ter�let�r�l �rkezett n�p. A vall�suk �s k�lt�r�juk f�n�ciai �s k�na�nita eredet�.

A legenda szerint Dido kir�lyn� vezet�se alatt j�tt l�tre a h�res v�ros. Karth�g� lak�i a k�z�p-keleti isteneket tisztelt�k, mint p�ld�ul Baalt �s Tanitot. A v�ros a Kr. e. 6. sz�zadban a t�rs�g k�zpontj�v� v�lt. Noha a r�maiak a telep�l�sre egyszer�en csak punk�nt vagy f�n�ciaik�nt hivatkoztak, val�j�ban vil�gosan l�that�, hogy a k�r�l�tte l�trej�tt birodalom teljesen f�ggetlen volt a Nyugat-Mediterr�nium f�n�ciai t�jait�l. A R�ma elleni nevezetes inv�zi�t a karth�g�i Hannib�l vezette az els� pun h�bor� keret�ben, amely majdnem megakad�lyozta a R�mai Birodalom tov�bbi terjeszked�s�t. A v�rost a m�sodik pun h�bor� keret�ben R�ma v�laszul leig�zta, az id�sz�m�t�sunk el�tti m�sodik �vsz�zadban. Ett�l fogva a Birodalom egy f� �lelmiszerforr�sak�nt l�tezett. Az �t�dik sz�zadban egy id�re a vand�lok tartott�k uralmuk alatt, majd visszaker�lt imm�ron a Biz�nci Birodalom k�tel�k�be.

K�z�pkor

A 7. sz�zadban arab muszlimok h�d�tott�k meg Tun�zi�t. Ett�l fogva egym�st k�vet� muszlim dinaszti�k ir�ny�tott�k az orsz�got, amely �let�nek nyugalm�t berber l�zad�sok zavart�k meg. Az Aghlabid �s Z�rid h�zak uralkod�sa alatt Tun�zia vir�gzott. A partokat ideiglenesen a szic�liaiak tartott�k uralmuk alatt a 12. sz�zadban. 1159-ben az orsz�got megh�d�tott�k az Almohad kalif�k. �ket a berber Hafsidok (kb. 1230-1574) k�vett�k. Az � uralkod�suk v�g�n a partmenti v�rosokat Spanyolorsz�g szerezte meg, de ezek hamarosan visszaszerezt�k iszl�m mivoltukat a T�r�k Birodalomnak k�sz�nhet�en. T�r�k vezet�i - b�gjei - alatt Tun�zia l�nyeg�ben f�ggetlen volt.

�jkor �s leg�jabb kor

A b�gek Hussein dinaszti�ja 1705-t�l 1957-ig vezette az orsz�got. A k�s� 16. sz�zadban a partok kal�z er�ss�gekk� v�ltoztak.

Francia protektor�tus

Az 1800-as �vek derek�n az �llam hatalma gyeng�lni kezdett, mivel a b�g sok vitathat� d�nt�st hozott, amik a katasztr�fa fel� vezett�k Tun�zi�t. Franciaorsz�g m�r felvette Tun�zia megh�d�t�s�nak lehet�s�g�t akkor, amikor a b�g - moderniz�ci�s c�lokkal - hatalmas k�lcs�nt vett fel t�le. A nem sokkal k�s�bb t�rt�nt alg�r porty�z�sok el�seg�tett�k a folyamatot. 1878-ban titkos meg�llapod�s j�tt l�tre Anglia �s Franciaorsz�g k�z�tt, amely meghat�rozta az afrikai �llam tov�bbi sors�t. Annak ellen�ben, hogy Franciaorsz�g elfogadta Ciprus angol megh�d�t�s�t, jogot nyert arra, hogy Tun�zia a fennhat�s�ga al� ker�lj�n. Ez mindkett�j�k sz�m�ra megfelel� volt: Franciaorsz�g 1880-ban t�madott, �s Tun�zia 1881. m�jus 12-�n francia protektor�tus lett.

A m�sodik vil�gh�bor�

Tun�zia 1942-1943 sor�n az els� fontos illeszt�si pont volt az Egyes�lt Kir�lys�g �s az Egyes�lt �llamok hadm�veletei k�z�tt. Az afrikai hadm�veletek keret�ben a n�metek megsz�llt�k az orsz�got, de a Sz�vets�gesek sikerrel gy�zt�k le Rommel seregeit.

F�ggetlens�g

A f�ggetlens�g�t 1956-ban szerezte vissza. A b�g r�vid id�re �jfent hatalomhoz jutott, azonban Habib Bourguiba vezet�s�vel lemond�sra k�nyszer�tett�k. Az �j eln�k (aki kor�bban minisztereln�k volt) m�ly politikai �s t�rsadalmi v�ltoz�sokat ind�tott el.

�gy tartva, hogy az iszl�m, mint vall�s, visszatartja az orsz�got, Bourguiba lecs�kkentette a t�rsadalmi szerep�t azzal, hogy elt�vol�totta a vall�si vezet�ket az olyan hagyom�nyos befoly�si ter�letekr�l, mint az oktat�s �s t�rv�nykez�s. Felsz�molt�k a Shaarija (Kor�n b�r�s�g) int�zm�ny�t, �s azon szem�lyek vagyon�t, akik a templomokat �s a vall�si int�zm�nyeket t�mogatt�k, elkobozt�k. Bourguiba eln�ks�ge 1987-ig tartott, amikor �vekig tart� munk�lkod�sa ut�n, hogy t�vol tartsa az iszl�m p�rt k�vet�it, a saj�t bel�gyminisztere, Zine el-Abidine Ben Ali haszn�lta ki az iszl�m lakoss�g zavarg�sait azzal, hogy Bourguib�t alkalmatlannak tal�lta ment�lisan arra, hogy vezessen, �s nyugd�jba vonultatta egy palot�ba Monastir v�roson k�v�l.

Ben Ali gyorsan lecsendes�tette az iszl�m ellenz�ket azzal, hogy Mekk�ba zar�ndokolt, �s a Ramad�n �nnep�t szigor�an betartand�nak rendelte el, noha a p�rtja is ellenezte a hirtelen megszerzett hatalmat, �s a f� ellenz�ki p�rt t�volmaradt az 1994-es v�laszt�sokt�l, ahol 10 sz�ket kaptak a Nemzetgy�l�sben a szavazatok 1%-os ar�ny��rt (Ben Ali 97.7%-os ar�ny�val szemben). Ma a politika nem n�pszer� (vagy ink�bb nem tan�csos) besz�lget�si t�ma Tun�zi�ban, de sok tun�ziai fejezi ki a csod�lat�t Ben Ali "uralkod�s�val" kapcsolatban. Tun�zia k�lpolitik�ja eln�ks�ge alatt nyugati orient�lts�g� lett, �s az orsz�g elismert a stabilit�sa miatt; alapvet�en biztos orsz�got jelent a t�rs�gben.