Sidi Bou Said

Sidi Bou Said r�gi marabu falu, amely a Jebel Manar domb magas szikl�j�ra �p�lt k�k feh�r v�ros. A domb legmagasabb pontja 130 m�terrel van a tengerszint felett. Sz�p kil�t�s ny�lik a tetej�r�l a Tuniszi �b�lre.

Igen r�gi telep�l�s, melyet a hist�ria szerint m�r a punok is �rhelyk�nt haszn�ltak. Az arab h�d�t�st k�vet�en a domb tetej�re er�d�t �p�tettek, melyet a spanyolok foglaltak el 1535-ben, akiket viszont a t�r�k�k �ztek ki 1574-ben.

A helyis�g nev�t egy Abu Said Baji nev� szent �let� misztikus szem�lyr�l vette, aki 1207-ben egy mekkai zar�ndoklat ut�n visszat�rve �lte itt 20 �ven �t aszketikus, misztikus �let�t, hirdette tanait, verbuv�lta h�veit. Minden �v augusztus�ban fesztiv�lt tartanak a tisztelet�re, hogy a h�vei ma is ler�jj�k kegyelet�ket kupol�s s�reml�ke (z�vija, marabuja) el�tt. Mellette �ll a telep�l�s k�zpontj�ban a szint�n r�la elnevezett mecset is.

Andal�ziai ihlet�s�, jellegzetes m�r �p�t�szet az ib�riai muszlimok 16. sz�zadi kultur�lis h�d�t�sainak eredm�nye. A r�g�ta itt lak� helyi csal�dok �s a letelepedett tehet�s k�lf�ldiek gondoskodtak arr�l, hogy az �p�letek megtarts�k eredeti jelleg�ket.

A minden k�ts�get kiz�r�an Tun�zia legszebb telep�l�se akkor v�lt h�ress�, amikor a h�rom fiatal fest� – Paul Klee, August Macke �s Louis Moillet – 1914-ben eg�sz sorozatnyi k�pet festett r�la, melyek azt�n sz�les k�rben tetsz�st arattak. Az orsz�gon bel�l m�r ekkor a m�v�szek faluj�nak tartott�k.

Napjainkban a falu k�l�nleges v�delmet �lvez, ami �tj�t �llja az esetleges v�ltoztat�soknak. A falut 1915-ben m�eml�kv�delem al� helyezt�k.

Sidi Bou Said h�res arr�l, hogy itt k�sz�tik a hasas, feh�r-k�k mad�rkalitk�kat, m�v�szien font dr�tb�l vagy f�b�l.

L�tnival�k:

A falu felett emelked� vil�g�t� torony az �si rib�t (er�d) hely�n �ll. A 9.sz�zadban �p�tett�k az eg�sz partvid�ken v�gigh�z�d� v�szjelz� rendszer tagjak�nt, amelynek r�sze volt a soussi �s a monastiri rib�t is.

Dar el Annabi m�zeumk�nt is �zemel� r�gi csal�di h�z (bel�p� 3 d�n�r). A 18 sz�zad v�g�n �p�lt, �l�nk sz�n� csemp�k d�szitik, udvar�t j�zmin, henna �s bugenvillea d�sz�ti. A megtekinthet� szob�k k�z�tt im�ds�gra �s vend�gfogad�sra szolg�l� helyis�gek, valamint egy sz�p k�nyvt�r l�that�, gondosan berendezve viaszfigur�kkal, falakon csal�di f�nyk�pekkel.