Vil�g�r�ks�gek

El-Jem r�mai kori amfite�truma

El-Jemben tal�lhat� az egyik legfontosabb tun�ziai m�eml�k: a R�mai Amfite�trum, ami majdnem akkora, mint a Kolosszeum R�m�ban. 1979 �ta szerepel a kultur�lis vil�g�r�ks�gek k�z�tt.

Tunisz Medin�ja

Kultur�lis �r�ks�g kateg�ri�ban 1979 �ta szerepel az UNESCO vil�g�r�ks�gi list�j�n. Az egykori arab Tunisz legink�bb itt, a Medin�ban �rhet� tetten. Hi�ba �rik itt szinte egym�st a k�l�nb�z� m�eml�kek, az �sszk�p nem valamif�le ped�nsan elrendezett m�zeumhoz hasonl�t. Ne feledj�k, hogy a Medin�t m�g j�val a robban�motor felfedez�se el�tt alak�tott�k ki, �gy nem csoda teh�t, hogy sz�k utc�iban m�g szinte gyalogosan vagy biciklivel sem egyszer� k�zlekedni.

Karth�g�

Karth�g� 1979 �ta az UNESCO vil�g�r�ks�g�nek r�sz�t k�pez� v�ros. A karth�g�iak (f�n�ciaiak) voltak az els�k, akik er�s �llamot �p�tettek ki �szak-Afrik�ban, �gy Karth�g� volt az a hely, ahol Tun�zia t�rt�nelme a sz� legszorosabb �rtelm�ben elkezd�d�tt. K�s�bb a r�maiak, majd a vand�lok ker�tett�k hatalmukba. A ter�let sz�zadokon �t �jra meg �jra csatat�rr� v�ltozott, az egykor hatalmas v�rosb�l a 7. sz�zad v�g�re pedig m�r csak romok maradtak.

Ichkeul Nemzeti Park

Itt talhat� a F�ldk�zi-tenger vid�k�nek harmadik legnagyobb v�zimad�r rezerv�tuma. A t� k�r�l a n�v�nyek rendk�v�li fajgazdags�ga figyelhet� itt meg: mocs�ri �s m�s n�szirmok, tavir�zs�k, k�kaf�l�k �lnek itt. T�len pedig az Eur�p�b�l �rkez� v�ndormadarak ezrei vernek itt tany�t. Duzzaszt�g�tak �p�t�se a Park nedves ter�leteinek kisz�rad�s�hoz vezetett. Ez�ltal a n�v�ny- �s �llatvil�g is vesz�lybe ker�lt. A helysz�nt emiatt 1996-ban felvett�k a Vesz�lyeztetett Helysz�nek List�j�ra.

Kerku�n nekropolisza

Kerkuane pun v�rosa �s nekropolisza 1985 �ta UNESCO kultur�lis vil�g�r�ks�g. A Cap Bon sziklacs�csain �ll� romv�rost 1952-ben fedezt�k fel, a romok a legjobb �llapotban fennmaradt pun leletek. A v�ros alaprajza, az utc�k elrendez�se, s�t m�g a h�zak beoszt�sa is felismerhet� m�g ma is.

Kairuan

Kairuan Mekka, Medina �s Jeruzs�lem ut�n az iszl�m negyedik szent v�rosa, az orsz�g legfontosabb zar�ndokhelye. A v�ros legh�resebb �s legtiszteletrem�lt�bb �p�lete a Nagy Mecset, amelybe csak iszl�m h�v�k l�phetnek be. Kairuan 1988 �ta tartozik a vil�g�r�ks�ghez.

Sousse Medin�ja

Sousse Medin�ja 1988 �ta tal�lhat� a kultur�lis vil�g�r�ks�gek sor�ban. A Medina ma l�that� v�rosfala az eredeti nyom�t k�veti �s szinte teljes �ps�gben megmaradt, csak n�h�ny helyen l�tszanak a m�sodik vil�gh�bor� nyomai. Az �v�ros ezen r�sze kanyarg�s, sz�k utc�ival, kedves keresked�ivel �s h�res �p�leteivel teljes eg�sz�ben megmaradt tipikusan k�z�pkori hangulat� arab v�rosr�sznek. A Medin�ban tal�lhat� a Kasbah er�d, illetve a Nagy Meset.

Dougga

Dougga Afrika legjobb �llapotban fennmaradt �kori r�mai v�rosa, melyet gyakran „tun�ziai Pompei-nek” is neveznek. A v�ros a 2-3. sz�zadban �lte vir�gkor�t, a romok t�bbs�ge is ebb�l a korb�l sz�rmazik. A v�ros egyik legjelent�sebb �p�lete a gazdag polg�rok �ltal Marcus Aurelius �s Lucius Verus cs�sz�r tisztelet�re emelt Capitolium.  Az egyetlen pun-numida korb�l fennmaradt �p�tm�ny Ataban numida fejedelem Kr.e. 2. sz�zadban �p�lt 21 m�ter magas s�reml�ke. A v�ros egykori j�l�t�r�l tan�skodik a t�bbi templom, mozaikokkal d�sz�tett villa, �s a sz�nh�z is. Ne mulasszuk el megtekinteni a hatalmas f�rd�l�tes�tm�nyeket �s Septimius Severus diadal�v�t. Dougga romv�rosa 1997 �ta szerepel az UNESCO kultur�lis vil�g�r�ks�g list�j�n.