Tozeur

A Djerid k�zpontja – Bled el Djerid- a p�lm�k orsz�ga  Itt volt az egykori r�mai Afrika hat�ra, ma m�r nemzetk�zi rep�l�tere is van. Ez a vid�k, a sivatag sz�l�n, tulajdonk�ppen egy �jabb term�szeti csoda. Milli�n�l is t�bb p�lma �l�, ellentmond�sa a term�ketlen sivatagnak.

E t�j�k m�r neves karav�n �t volt a r�mai korban is. Thusuros (Tozeur) Aggasel Nepta (Nefta)�s Thagis (Kriz) neve mint az antik karav�n�t az alg�riai Biskr�t�l Gabesig. �llom�sai m�r a birodalom idej�n ismertek voltak. A porty�z� l�gi�sokat a kereszt�ny hitt�r�t�k v�ltott�k fel. Eredm�nyesen, mivel az iszl�mot fegyverrel terjeszt� arab h�d�t�k csak sz�zadok m�lt�n tudt�k let�rni a megkeresztelt berberek l�zad� ellenkez�s�t. A k�z�pkor meghozta az akkor m�r kaszt�li�nak nevezett r�gi� viszonylagos b�k�j�t. A hatalmi torzsalkod�sok sz�nterei messze esv�n, legfeljebb alkalmi rabl�csapatok fosztott�k ki, vagy az enn�l is rosszabb kolera tizedelte a k�l�nben b�k�s vid�ket.

A legr�gebbi �s legmodernebb �p�let illetve v�rosr�sz k�z�tt is van �sszek�t� kapocs, amely a Djerid k�l�nleges jellegzetess�ge:halv�nys�rg�s vagy ink�bb drappos sz�n� �getett t�gl�kb�l �p�tett h�zai, m�rtani elrendez�s� d�sz�t�sekkel.