|
III. Ramszesz halotti temploma
Amikor III.Ramszesz hozzákezdett halotti templom építéséhez, lebontatott minden régi építményt a kis templom mögött, elegyengette a dombig húzódó területet,s az „Örökkévalósággal egyesült Amonnak” szentelt templom mellett palotát is emeltetett a hozzá szükséges hivatali épületekkel, raktárakkal, jórészt napon szárított téglából, ilyen fallal vétette körül a templomot, s a falba hatamas kaput építetett. Utódai nem változtattak a templomon, csak a IV. és VI. Ramszesz látta el újabb díszítésekkel. Az ő idejükben lett a templom a Thébai Nekropolisz közigazgatási központja, míg a líbiaik támadása, majd a rablók garázdálkodása a 20. Dinasztia idején véget nem vetett működésének.
A Karnaki Templom híres főpapja, Pindzsem, rendbe hozatta a templomot és a palotát, a 25-26 dinasztia uralkodói pedig galériát, porticiust és pülont emeltettek a kis templom elé, s annak közelében temették el Amon főpapnőit. A Ptolemaioszok is folytatták az építkezést. Röviddel azután, hogy Pindzsem rendbe hozatta megszűntek a szertartások, s ebben a korban egyes helységeit világi célokra használták, környékén lakóházakat építettek. Később a település várossá fejlődött, mely a szomszédos szent dombtól, Dzsemtétől kapta a nevét. A keresztény szerzetesek nemcsak átvették III. Ramszesz halotti templomát, de saját templomukat is felépítették a második udvarban. Az i.sz. IX. századtól kezdve Medinet Habu és Dzseme városa feledésbe merült, az omladozó romokat belepte a sivatag pora, s csak a XIX. Század közepén megkezdődő s rövidebb hosszabb megszakításokkal a XX. Század harmincas évéig tartó ásatások hozták felszínre a templomok maradványait.
Az egykor 10 m magas téglafal, mely az egész templomkerületet körülfogta, helyenként jó állapotban van, még párkánydíszei is megmaradtak.
Valamikor csatorna vezetett ide a Nílustól, az út az egykori csatorna rakodópartjánál végződik, itt rakták ki az építőanyagokat. A bejáraton túl magasodik III. Ramszesz szíriai erődítmények mintájára épült diadalkapuja.
A nagy kapu domborművei a bejárat mindkét oldalán III. Ramszeszt ábrázolják, amint ellenséges vezéreket áldoz fel, balra Amon-Rének, jobbra Amon-Ré-Haratinak. Az alsó regiszterben idegen népek hét-hét vezére, balra felváltva egy-egy núbiai és szíriai, jobbra h ettita, amorita, a tenger népeinek egy egy vezére, köztük beduin főnök.
Első udvar falán balra Ptah isten képe látható, amely előtt az egyszerű emberek hódoltak akik nem léphettek beljebb a templomkerületbe.
Jobb kézre a felső regiszterben a fáraó Mutnak és Széthnek mutat be áldozatot. Széth képét azonban kivésték, mert a 19. És 20. Dinasztia idején nagy becsben tartott, főleg Szaiszban tisztelt istent később démonak tekintették.
Szahmet (oroszlánfejű istennő, a memphiszi Path felesége, szintén a háború istennője) fekete gránit szobrait a templom feltárása után helyezték el az udvaron.
A nagy kapu mögött vannak Amon főpapnőinek, az „isten imádóinak” halotti kápolnái. A legrégebbinek csak boltozatos sírkamrája maradt meg. Ez a kőből épített – és nem faragott – boltív legrégebbi ismert példája. A másik két épület a 25-26. Dinasztia korából való.
Amon főpapnőinek halotti kápolnáival szemben áll az a kapu, amelyet I. Nektanebó építtetett a 18.dinasztai korabeli kis templomot körülvevő falba.
A belső helyiségek falairól kivésték Hatsepszut nevét s az amárnai eretnekség idején Amon alakját, amit Hóremheb és I. Széti helyreállított. A füstös falak arról tanúskodnak, hogy ezeket a kamrákat valamikor lakásul használták.
A két pülon harci jelenetei III.Ramszesz hadjáratait örökítik meg. Különösen jó állapotban maradt meg a hatalmas I. pülon, mely 60 m széles és 21 m (eredetileg 24 m) magas, homlokzatán jól látható a zászlórudak helye, falait a Núbiában és Szíriában folytatott háborúk képei, és elfoglalt városok nevei borítják.
A jobb oldali bástyán a fáraó elvonuló foglyokat mutat be Amonnak, a bal oldalin a fáraó uralkodásának 11-ik évében viselt líbiai hadjáratban az írnokok számba veszik a megölt ellenséges katonák végtagjait, amelyeket a győztesek a fáraónak ajánlanak fel.
A szögletes oszlopok előtt III. Ramszesz töredezett Ozírisz szobrai állnak, mellettük jóval kisebb alakban egy herceg és egy hercegnő jelképezve a fáraó emberfelettiségét. Az oszlopok mögött a falon a felső domborművek a templomi szertartások jeleneteit, az alsók a szíriai hadjárat eseményeit örökítik meg.
A bal oldali falon valamikor a templomhoz épített királyi palota homlokzata volt, a középső ablakból figyelte a fáraó az udvarban lezajló ünnepségeket, innen osztott jutalmat a híveinek. Az ablak jobb oldalán a legyőzött ellenségek jellegzetes fejeit vésték a falba, egy részük megmaradt. Az alsó sorban néhány jelenet bemutatja a királyi udvart szórakoztató birkózókat kardvívókat.
A II. pülon bejáratánál felirat emlékeztet arra, milyen lehetett a kapu:”A nagy vörös gránit kapu, rézzel borított, arany és ezüst ötvözetéből készült alakokkal díszített ajtajával, melynek ragyogó neve III. Ramszesz kapuja, s melynek láttán Amon örül”. A kapubejárat fölött alig kivehetően 8 pávián fordul a felkelő nap felé.
A második udvart 4 oldalról oszlopsor fogja körül, csak 2 maradt meg azokból az oszlopok előtt álló szobrokból, amelyek a királyt Ozirisz képében ábrázolták, a többit ledöntötték, amikor az udvarra keresztény templomot építettek, amelynek maradványai szétszórtan láthatók..
Az első hüposztül csarnokba lépünk, melynek 24 oszlopából csak a talapzat maradt meg. Innen kezdve erősen romos a templom, mert abban az időben, amikor még a sivatag homokja borította, innen „bányászták” a közeli falvak lakói a követ az építkezéshez.
Az előző udvaréhoz hasonló domborművek érdekessége, hogy tükörképként ismétlik a szemben lévő fal ábrázolásait.
A bal oldali falon ajtó nyílik a kincseskamrákba. Eredetileg mozgatható lap zárta el, melyen folytatódtak a környező falrészleteken látható képek, a thébai isteneknek bemutatott hadifoglyok és hadizsákmány, így az ajtó rejtve volt. Az öt kincseskamra teteje megmaradt, így meglehetősen sötétek, szemmel láthatóan alacsonyabbak voltak, mint az első hüposztül csarnok. A középső képei – nagy arany zsákokban, drágakövek, arany mérlegelése – a helység eredeti rendeltetésére utalnak. Hasonló a többi kamra díszítése is, különösen érdekesek a középsőből balra nyíló elsőben a király arany lemezekkel kirakott szobrai és egy arany hárfa.
A kincseskamrákkal szemben az északi oldalon öt egymás mellett sorakozó kápolna van, az első az élő király kultuszát szolgálta, a harmadik, melyben Ptah isten (kézművesek, művészek patrónusa) szobra áll, Szokarisz szentélye volt, az ötödikben az áldozatul levágott állatok húsát raktározták. Ennek a kamrának nem volt teteje, hogy biztosítsák a szellőzést.
A 3-ik hüposztul csarnok közepén két szoborcsoport van, balra a király Mut istennővel, jobbra az Íbiszfejű Thottal ábrázolták. Innen nyílnak a thébai istenháromság szentélyei, balra Muté, jobbra Honszué, középen Amoné.
A ma oldalt álló gránit emelvény valamikor a szentély közepén Amon bárkáját tartotta. A szentélyek mögött lévő szobák java része szintén raktárhelyiség volt.
A templom külső falait III. Ramszesz hét éve keresztül vívott hadjáratának jeleneti borítják, amelyek közül az I. pülon jobb oldali tornya mögött lévő északi fal 8. Tablóján tengeri csatát ábrázoló domborműveket találhatunk. A művész nemcsak a különböző hajókat örökítette meg , hanem a különböző népek harcosainak arcvonásait is. A túlsó déli falhoz csatlakozott a fáraó palotája, melynek alapja megmaradt. A déli oldalon lakószobák, a középső, hatoszlopos teremben fogadta alattvalóit a király. Itt az oszlopoknak csak a töredékei, illetőleg talapzatai maradtak meg.
III. Ramszesz halálának vizsgálata
III. Ramszesz 30 év uralkodás után ünnepségre készül, hogy megújítsa királyságát. Az ország gazdasága romokban hever, az emberek éheznek, az egykoron gazdag középosztály nyomorog. A valamikor jól fizetett udvari szobrászok éheznek. Tőlük maradt feljegyzéáseken elmondják, már nem is élünk inkább halottak vagyunk.
A király háremében Medinet Habuban pedig egy asszony bosszút foral. Ti királyné a fáraó másodlagos felesége, azt szeretné, ha fia Pentaur kerülne a trónra, és mint minden anya ezért mindenre hajlandó fia érdekében. A szegénységből eredő gyűlöletet kihasználva összeesküvést szervez, III. Ramszesz meggyilkolására.
Elsődleges feltételezés az Egyiptomban fellehető mérgező növényekre irányul:
Mandragóra virágának nedvét borba töltötték álmatlanság ellen, de ha valaki túl sokat használt örökre álomba szenderült.
Mák, a morfium tartalma bénítja az idegeket.
Ricin a leveléből nyerhető olaj vakságot okoz.
Nadraguja magvai szintén erős idegrendszeri problémákat okoz.
A mérgezést elvetették, mivel még két héttel tovább élt. Valószínűbb, hogy kígyóval öltek, nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy kígyó betéved a királyi palotába, könnyebben kimagyarázható.
Ha kígyó volt akkor az a színes efa lehetett, amit még ma is megtalálni a sivatagokban és még ma is sok ember halálát okozza. Alig 60 cm hosszú, könnyen beszerezhető halálos fegver. Erősen toxikus mérgéből pár csepp is elég, hogy egy ember halálát okozza. Megrepednek az erek és a vér bekerül a szövetekbe, belső vérzéseket okozott. A kígyó marást követően még egy két hétig él az ember, nem hal meg rögtön.
III.Ramszesz sorsáról nem szól a feljegyzés, mi történt vele a merénylet után, de az összeesküvőket elfogták és kínvallatásnak vetették alá, aminek eredményeként egymás után sorra buktak el. Az ítélet hozatal az Amon papok feladata volt. A döntéshoztal előtt megtisztulási szertartásnak vetették alá magukat. Testüket kopaszra borotválták, és még szóda golyócskákat is a szájukba vettek, hogy a leheletük is tiszta legyen. Még egyéb halucinogén szert is bevettek, hogy könnyebben tudjanak az istenekkel társalogni. A döntéshez egy szent arany bárkát vittek a templomba, melyet emberek tartottak, a döntés attól függött merre mozdul el a bárka, előre vagy hátra, kicsit hasonlatosan a sprirituális szellemidézéskor, amikor az asztal megmozdul, de a résztvevők állítják nem ők mozgatják az asztalt. A bírák döntésétől függött mit jelent a bárka kilengése, és éppen nem voltak jó hangulatban.
Pentaurt halálra ítélték, de mivel királyi sarj volt nem lehetett kivégezni, ő öngyilokosságot követett el. Tajibakabena a főpohárnok nyilvános kivégzésen halt meg.
Múmiáján találtak egy amulettet: „Ré védelmezi karjait kígyómarás ellen” ez arra enged következtetni, hogy olyan ember kaphatta, aki valamiért tart a kígyómarástól. Ezért is feltételezhető, hogy kígyómarásba halt bele.
A nők a kivégzés elkerülésének érdekében, a bujáságot használtak fel, néhány hivatalnokot elcsábítottak, de rajta kapták őket. A az elcsábított elől járók fülét és orrát lecsapták.
A feleségek közül a papirusz senkit nem említ, Suzan Redfrod szerint egy jelöletlen sír a Királyok Völgyében válasz lehet. Izísz királynő sírja méltó a király első számú feleségének. Egy befejezetlen sír Ti királynőé lehet, mellette a herceg sírja egészen közel hozzá, de félreeső helyen. A sír talán azért üres, mert tulajdonosa erőszakos halált halt.
Medinet Habuban Susan talált egy királynét, akinek nincs neve, talán ő Ti kirányné, és talál egy herceget akinek nincs neve ő talán Pentaur. A személyiségtől való megfosztás a legnagyobb büntetés.
III. Ramszesz már nem érte meg a büntetés kihirdetését. Izisz fia IV. Ramszesz követte a trónon, ő rendelte meg Ti királyné merényletének megörökítését. Sosem tudta megtartani egyeduralmát. Hamarosan Amon papok vették magukhoz a hatalmat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
